BLOG BEMUTATÁSA

Szeretettel köszöntöm látogatóimat!Karácsonnyal kapcsolatos témával foglalkozik oldalam.Saját szerkesztésű képeslapok,melyek elküldhetőek,az oldalsávon található képre kattintva képeslapküldő oldalamról.Ezenkívül,mesék,ünnepi receptek,karácsony eredete,a szenteste története.
A bejegyzések menüpont alatt találhatóak,kellemes időtöltést kívánok.Az oldal szerkesztője Anikó


CHAT -BOX Rövid üzeneteknek


2009. július 27., hétfő

Karácsonyi szokások

Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományőrző szándékkal felelevenített kedves emlékek maradtak. A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb, szent ünnep, amely nem lehet teljes a templomi szertartások és szokások nélkül.
Karácsonyi, adventi népszokások
A decemberi népszokások sorát a Luca napja nyitja. A hiedelem szerint december 13-án a téli hosszú éjszakákkal, vagyis a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson. A lányok Luca napján jósolták meg jövendőbelijüket. A hagyomány szerint a nők nem dolgozhattak, mert ha Luca napján fonnának vagy varrnának, nem tojnának a tyúkok. Luca napján a fiúk elindultak meglátogatni az ismerős házakat és jókívánságaikért cserébe adományokat vártak. Ha ez elmaradt, akkor viszont átkokat szórtak a házra.
Forrás:http://karacsony.eu
Az ünnep előtti negyedik vasárnap kezdődik és december 24-ig tart az advent, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Négy hete a karácsonyra való előkészület időszaka. Új keletű népszokás az adventi koszorú készítése: karácsony közeledtével minden vasárnap eggyel több gyertyát kell meggyújtani. Az estéket egykor a gyertya mellett, adventi dalok éneklésével töltötte a család. Karácsony napján az esthajnalcsillag feljövetele után került sor az ünnepi vacsorára, amely előtt azonban a gazda nem mulasztott el az udvaron a levegőbe lőni, és ezzel elkergetni a gonosz lelkeket. Eközben a gazdasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet ettek, ugyancsak gonosz űző céllal. Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, mivel különös hiedelmek kapcsolódtak hozzájuk. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, bár ezt a pogány eredetű szokást az egyház tiltotta.
Karácsonyi ételek, szokások
A ma is továbbélő szokások szerint a karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint dió és a család összetartását szimbolizáló kerek alma nélkül. Sok helyen vacsora után ma is annyi szeletre vágnak egy almát, ahányan ülnek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő esztendőben.
Karácsony napján a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, állat bőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. A szereplők - pásztorok, angyalok, Mária, József – ma is el játsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.
Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. December 28. az aprószentek ünnepe, amelyen egykor különös módon “gondoskodtak” arról, hogy a gyerekek egészségesek maradjanak: megvesszőzték őket. A legenda szerint minden fiúcsecsemő“apró szent”, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett.
Karácsony után
A karácsonyt követő időszakhoz kapcsolódik a regölés hagyománya: az István napjától, december 26-tól újévig járó regösök különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés - bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adomány gyűjtő szokás volt. A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor régen. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, mivel a szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.
Európai karácsonyi szokások
Minden országnak megvannak a sajátos karácsonyi szokásai, de északról délre haladva eltérő az ünneplés intenzitása. Valamennyi európai ország közös vonása viszont, hogy megünneplik az év legsötétebb napját, akár vallási késztetésből, akár egyszerűen a fényt keresvén.
Karácsonyi szokások Angliában
Északon a legfontosabb a Santa Luciához (Szent Lucához), a fények királynőjéhez fűződő szokás. Jóllehet a múlt századból ered, csak a harmincas években lett igazán népszerű: újságok útján keresnek egy lehetőleg hosszú szőke hajú fiatal lányt, s a jelentkezők egyikét megválasztják Lucának. Ő aztán december 13-án vörös áfonya ágakból és gyertyákból készült koronával ékesítve felvonulást vezet a városban. Kísérete a választáson alulmaradt Luca-jelöltekből és énekesekből áll. Luca cégeknél és iskolában is fellép, és Luca-kenyeret, kávét, mézeskalácsot és svéd puncsot kínál. A családokban mindig a legkisebb gyermeket öltöztetik be Lucának.
Karácsonyi szokások Svédország, Dánia
A "Jul"-on - szentestén - Svédországban és Dániában Tomtétól illetve Nissentől félnek az emberek. Ezek a kis koboldok a házban élnek, és meghatározzák az emberek sorsát. Karácsonykor azonban előjönnek rejtekükből, hogy bosszantsák a lakókat. Lecsillapításukra a családok egy tál rizskását helyeznek a padlásra, hogy a koboldok ezzel olthassák éhüket. A smörgasbord, a pazar karácsony esti vacsora előtt szaunába mennek a skandinávok. Az egész északi térségben általános szokás a karácsonyfa körültáncolása, csak ezután osztják szét az ajándékokat.
Nagy-Britanniában a farsangihoz hasonló papírdíszítéssel ékesítik fel a házat. Szenteste a gyerekek zokni alakú zsákocskát függesztenek az ágyra vagy a kandallóra, abban a reményben, hogy a kéményen keresztül eljön hozzájuk a Mikulás (Santa Claus), és ajándékkal tölti meg azokat. A karácsonyi események középpontjában december 25-e áll, amikor a széles családi kör közösen fogyasztja el az ünnepi ételt. Pulykakakas, puding és végezetül durranó cukorka kerül az asztalra, a fejükön papírkalapkát viselő résztvevők elé.
Írországban szokás karácsony éjszakáján piros gyertyát, egy darabka karácsonyi süteményt és egy pohár whiskeyt az ablakba tenni. A szent család számára, ha arra járna.
A magyar karácsony szó szláv eredetű, s szintén a téli napfordulóra utal. Kevesen tudják, honnan ered az ünnep elnevezése. Legvalószínűbb, hogy a korciti - fordul, lép szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Ilyenkor ettek, mulattak, meggyújtották az ünnepi fahasábot, elfogyasztották az ünnepi süteményt, fenyőfát állítottak, zöld növényekkel díszítették a házakat, jókívánságokat és ajándékokat váltottak. A tűz és a fény a meleg és a hosszú élet jelképei, ezért mindig fontos szerepük volt a téli ünnepeken, akár pogány, akár keresztény felfogásban.
A középkor óta társítják a karácsonnyal az örökzöld növényeket mint a túlélés szimbólumait. Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, ami az évről évre megújuló természet mágikus jelképe. Állítása általános volt hazánkban, de múlt században feltűnő karácsonyfa teljesen kiszorította. A karácsonyt hagyományosan a család és a gyermekek ünnepének is tekintik, akik a kis Jézus (keleten és a katolikus nyugati vidékeken) vagy Szent Miklós, a Mikulás (nyugati protestáns országokban) nevében kapnak ajándékot.

Karácsonyi képek1